1. Néhány szó a szerzői jog történetéről
A modern szerzői jog történetét az 1709. évi angliai „Statute of Anne" rendelettől szokás számítani. A „Statute of Anne" (a.m.: Anna Rendelete) nevét Anna Királynőről kapta, akinek uralkodása alatt a rendeletet törvénybe iktatták. A törvény 1710-ben lépett hatályba, és ezzel a Britt Királyság és a világ első önálló, mindent átfogó szerzői jogi törvénye lett.
E törvényt megelőzően a könyvkiadás és az írott sajtó fölötti monopóliumot a londoni ú.n. „Könyvkiadók és Újságszerkesztők Tiszteletreméltó Társasága" gyakorolta. A K.Ú.T.T., kihasználva monopóliumát, felvásárolta a szerzők kéziratait, ami által kizárólagos jogot szerzett a mű nyomtatása felett. Szerzők nem lehettek a Társaság tagjai, ezért, gyakorlatilag, a szerzők saját műveiket hivatalosan nem adhatták ki, és a műveik hasznából sem részesültek.
A Statute of Anne kizárólagosan a szerzőket ruházta fel műveik kiadásának jogával, a nyomdászok számára pedig előírta, hogy minden általuk kinyomtatott könyvből 9 példányt a főbb egyetemi könyvtáraknak juttassanak el. A törvény a szerzők számára jogaik kizárólagosságát az első kiadástól számított 14 éven át garantálta, amit a szerző kérésére további 14 évvel meghosszabbítottak. Ezt követően a mű közkinccsé vált.
A szerzői jogok védelmét nemzetközi szinten elsőként Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény) szabályozta. Az Egyezmény a szerző jogait automatikusan keletkezteti, azaz a szerzőnek sem magát sem nem kell sehova bejegyeztetnie ahhoz, hogy a szerzői jog védelmét élvezze. Azt követően, hogy a művet bármilyen módon „fizikailag" is rögzítette, kizárólagos jogot szerzett a mű kiadására és terjesztésére, egészen addig, amig ezen jogáról le nem mondott, vagy ez a joga le nem járt.
2. A Berni Egyezmény
A szerzői jogok védelmét nemzetközi szinten elsőként Az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló 1886. szeptember 9-i Berni Egyezmény (a továbbiakban: Berni Egyezmény) szabályozta. Az Egyezmény a szerző jogait automatikusan keletkezteti, azaz a szerzőnek sem magát sem nem kell sehova bejegyeztetnie ahhoz, hogy a szerzői jog védelmét élvezze. Azt követően, hogy a művet bármilyen módon „fizikailag" is rögzítette, kizárólagos jogot szerzett a mű kiadására és terjesztésére, egészen addig, amig ezen jogáról le nem mondott, vagy ez a joga le nem járt.
A Berni Egyezményt megelőzően az egyes országok szerzői jogi törvényei csak az adott ország területén belül született műveket óvták. Így az is előfordulhatott, például, és még csak jogszabályba sem ütközött, hogy egy Franciaországban élő és alkotó szerző művét minden jogalap és minden következmény nélkül használták fel Angliában, és fordítva.
Amint az korábban 1883 - as Párizsi Egyezményhez kapcsolódóan is tették, (Párizsi Egyezmény az Ipari Tulajdon Védelméért, 1883, Párizs) a Berni Egyezményhez csatlakozott országok irodát hoztak létre az Egyezmény teljesítéséhez kapcsolódó adminisztratív feladatok ellátására. E két iroda összeolvadásából alakult ki, 1893 - ban a BIRPI (United International Bureaux for the Protection of Intellectual Property), aminek jogutódja a WIPO (World Intellectual Property Organisation) lett.
A Berni Egyezményhez a mai napig 176 ország csatlakozott, Magyarország 1922-ben, Románia pedig 1927-ben.
Tartalmát tekintve az Egyezmény kötelezi a csatlakozó feleket, hogy az összes csatlakozott ország szerzőinek jogait saját szerzőik jogaival azonos védelemben részesítsék. Az Egyezmény alapján a szerzői jogok automatikusan keletkeznek, az Egyezmény értelmében tilos a szerzői jogok védelmét bármilyen regisztrációhoz kötni. Az Egyezmény szerint valamennyi műhöz kapcsolódó szerzői jog (leszámítva a fényképet és a mozifilmet) a szerző halála után legalább 50 évig védelmet élvez, amelytől hosszabb időtartamot a csatlakozó országok határozhatnak meg.
3. Jogszabályi háttér
A szerzői jogok védelmét Romániában a Szerzői jogok és kapcsolódó jogok védelméről szóló 1996 évi 8. törvény, Magyarországon pedig az 1999 évi 76 törvény a szerzői jogról biztosítja.
A Berni Egyezményhez Magyarország 1922-ben, Románia pedig 1927-ben csatlakozott.
4. A szerzői jogi védelem alanyai
A szerzői jogvédelem elsősorban a szerzőt védi. Szerző az a természetes személy (vagy természetes személyek), aki a művet megalkotta. Szerzői jogi védelem alatt áll - az eredeti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül – más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és – kétség esetén – egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.
5. A szerzői jogi védelem tárgya
Szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen:
– az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű,
– a nyilvánosan tartott beszéd,
– a számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció
– a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték,
– a zenemű, szöveggel vagy anélkül,
– a rádió- és a televíziójáték,
– a filmalkotás és más audiovizuális mű (a továbbiakban együtt: filmalkotás),
– a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,
– a fotóművészeti alkotás,
– a térképmű és más térképészeti alkotás,
– az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,
– a műszaki létesítmény terve,
– az iparművészeti alkotás és annak terve,
– a jelmez- és díszletterv,
– az ipari tervezőművészeti alkotás,
– a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.
A szerzői jog védelme az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, és hogy ez a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotásra vonatkozó értékítélettől.
6. A szerzőt megillető jogok
A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, azaz a személyhez fűződő jogok és a vagyoni jogok. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk. A vagyoni jogok szintén nem ruházhatók át, másként sem szállhatnak át és azokról lemondani sem lehet, a halál esetére való rendelkezés és az öröklés, valamint törvényben foglalt esetek kivételével.
7. A szerző személyhez fűződő jogai
A szerző személyhez fűződő jogaihoz tartozik elsősorban a mű nyilvánosságra hozatalához, a név feltüntetéséhez, valamint a mű egységének védelméhez való jog. Személyhez fűződő jogainak sérelme ellen a szerző a törvény által biztosított keretek között léphet fel.
A szerző halála után a törvényben szabályozott személyhez fűződő jog megsértése miatt a védelmi időn belül az léphet fel, akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott - ilyennek hiányában pedig vagy ha a megbízott nem intézkedik, az, aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte.
A védelmi idő eltelte után a szerző emlékének megsértése címén az érintett közös jogkezelő szervezet vagy szerzői érdek-képviseleti szervezet is felléphet olyan magatartás miatt, amely a védelmi időn belül sértené a szerző jogát arra, hogy a művén vagy a művére vonatkozó közleményen szerzőként feltüntessék.
A szerző meghatározott személyhez fűződő jogainak védelmében a felhasználó is felléphet, ha ahhoz a szerző a felhasználási szerződésben kifejezetten hozzájárult.
7.1. A mű nyilvánosságra hozatala
A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A mű nyilvánosságra hozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. A felhasználási szerződés alapján - ellenkező kikötés hiányában - megadottnak kell tekinteni a szerző hozzájárulását ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról a felhasználás céljának megfelelő módon a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.
A szerző halála után fellelt művet – ha a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatot nem tett vagy az ellenkezőjét másképp nem bizonyítják – úgy kell tekinteni, hogy a szerző azt nyilvánosságra hozatalra szánta.
7.2. A név feltüntetése
A szerzőt megilleti a jog arra, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen – a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően – szerzőként tüntessék fel. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. Az átdolgozáson, feldolgozáson, illetve a fordításon az alapul szolgáló mű szerzőjének nevét is fel kell tüntetni.
A szerző jogosult arra, hogy művét nevének megjelölése nélkül vagy felvett néven hozza nyilvánosságra.
A szerző követelheti, hogy szerzői minőségét senki se vonja kétségbe.
7.3. A mű egységének védelme
Sérti a szerző személyhez fűződő jogait művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely becsületére vagy hírnevére sérelmes.
8. A szerző vagyoni jogai
A szerzői jog védelme alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely részének bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.
A felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. A szerző engedélye szükséges a mű sajátos címének felhasználásához is. A szerzőt megilleti a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának és az ilyen hasznosítás engedélyezésének kizárólagos joga is.
Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amelynek – eltérő megállapodás hiányában – a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel kell arányban állnia.
A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, az átdolgozás, valamint a kiállítás.
8.1. A többszörözés joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét bármilyen módon többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon.
8.2. A terjesztés joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét terjessze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Terjesztésnek minősül a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele forgalomba hozatallal vagy forgalomba hozatalra való felkínálással.
8.4. A nyilvános előadás joga
A szerző kizárólagos joga, hogy művét nyilvánosan előadja, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Előadás alatt a mű jelenlévők számára történő érzékelhetővé tételét kell érteni.
8.5. A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.
8.6. Az átdolgozás joga
A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.
9. Mire nem terjed ki a szerzői jog védelme?
Nem tartoznak a szerzői jog védelme alá:
– a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok
– a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre.
– valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet
– a folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet.
A román szerzői jogi törvény ide sorolja továbbá:
– az állam hivatalos jelképeit
– a fizetőeszközöket
– az egyszerű híreket és adatokat
10. A szerzői jogi védelem térbeli és időbeni hatálya
A magyar szerzői jogi törvény védelme alá tartozik minden olyan mű, amelyeket először Magyarországon hoztak nyilvánosságra. Azokra a művekre, amelyeket először külföldön hoztak nyilvánosságra, a magyar szerzői jogi törvény védelme csak abban az esetben terjed ki, ha
– a szerző magyar állampolgár (függetlenül a nyilvánosságra hozatal helyétől), vagy
– a külföldi szerzőt nemzetközi egyezmény, illetve viszonosság alapján illeti meg a védelem.
A román szerzői jogi törvény védelme alá tartoznak, a teljesség igénye nélkül:
– a román állampolgárok által alkotott művek, függetlenül attól, hogy ezeket a műveket nyilvánosságra hozták-e vagy sem;
– olyan természetes vagy jogi személyek által alkotott művek, amelyek lakóhelye vagy székhelye Romániában van, függetlenül attól, hogy ezeket a műveket nyilvánosságra hozták-e vagy sem;
Az 1886-os Berni Egyezmény (amelyhez Románia és Magyarország is csatlakozott) 5. cikke alapján, a szerzők függetlenül attól, hogy műveik a származási országban védettek-e, az Egyezményhez csatlakozott valamennyi országban olyan mértékű védelemben részesülnek, mint amilyet az adott állam a belföldieknek biztosít. A származási országban, amely általában a mű első megjelentetésének állama, a belföldi jogszabályok az irányadóak. Ha a szerző nem állampolgára a származási országnak, akkor is élvezi a belföldieket megillető védelmet. A származási ország joga ugyanis a külföldiek jogvédelmét adott esetben szűkebben állapíthatja meg mint a belföldiekét.
A fentiekből azonban nem következik az, hogy az egyenlő elbírálás elve alapján a védelem azonos terjedelmű minden országban, ugyanis a Berni Egyezményhez csatlakozó országok közül jó néhányan az Egyezmény különböző szövegeihez csatlakoztak, és az eltérő szövegek egyes felhasználási módokat különböző mértékben védenek.
10.1. A védelmi idő
A szerzői jog védelmi idejének célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból haszonhoz juthasson. A védelmi idő lejártával alkotása közkinccsé válik, ezáltal lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása. Ezzel ellentétben a szerző személyhez fűződő jogai a védelmi idő lejártával sem szűnnek meg. A védelmi idő tartama országonként eltérő lehet, de a legtöbb országban a védelmi időt a Berni Egyezmény alapján állapítják meg.
A védelmi idő Magyarországon és Romániában egyaránt a szerző halálától számított 70 év.
11. A szerzői jog korlátai
A szabad felhasználás a szerzői jog gyakorlásának egyik törvényi korlátja. A felhasználási jog gyakorlása főszabályként, a szerző hozzájárulásához megfelelő díjazáshoz kötött.
A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon, és csak olyan mértékben és módon, hogy ne legyenek sérelmesek a mú rendes felhasználására, és ne sértsék a szerző jogos érdekeit.
11.1. A szabad felhasználás esetei
A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen.
Természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, azonban teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.
Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtár, iskolai oktatás célját szolgáló intézmény, muzeális intézmény, levéltár, belső intézményi célra a célnak megfelelő módon és mértékben készíthet a műről másolatot, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, ha az
a) tudományos kutatáshoz szükséges,
b) saját példányról archiválásként tudományos célra vagy a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül,
c) megjelent mű kisebb részéről, illetve újság- vagy folyóirat cikkről készül, vagy
d) külön törvény azt kivételes esetben, meghatározott feltételekkel megengedi.
Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni.
Napi eseményekhez kapcsolódó, időszerű gazdasági vagy politikai témákról megjelentetett cikkek vagy e témákról sugárzott művek a sajtóban szabadon többszörözhetők, nyilvánossághoz közvetíthetők, feltéve, hogy a szerző nem tett az ilyen felhasználást megtiltó nyilatkozatot. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni.
Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára – a cél által indokolt terjedelemben – szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást – a szerző nevével együtt – fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.
Ha az előadás jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban, a művek előadhatók a következő esetekben:
a) színpadi mű esetében műkedvelő művészeti csoportok előadásán, kiadott szöveg vagy jogosan használt kézirat alapján, feltéve, hogy ez nem ütközik nemzetközi szerződésbe,
b) iskolai oktatás céljára és iskolai ünnepélyeken,
c) szociális és időskori gondozás keretében,
d) nemzeti ünnepeken tartott ünnepségeken,
e) egyházak vallási szertartásain és egyházi ünnepségein,
f) magánhasználatra, valamint alkalomszerűen tartott zártkörű összejövetelen.
Az összeállítás tájékoztató jelleggel készült, terjedelménél fogva nem teljes körű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. A benne foglaltak felhasználásának jogi következményeiért sem az E-MIL, sem a szerző nem vállalnak felelősséget.
Összeállította dr. Ármos Lóránd, ügyvédjelölt
