Kányádi SándorNév: KÁNYÁDI Sándor (írói álneve KÓNYA Gábor) költő, esszéíró, műfordító
Születési hely és idő: Nagygalambfalva, 1929. május 10.
Elérhetőségek:
cím: 400275 – Cluj Napoca, str. Horea nr. 48, et. III, ap. 10, jud. Cluj, România
telefon: +40 264 530 178, illetve +36 1 201 28 77
mobil: –
e-mail: –
honlap: – Tagság: E-MIL, A Confessio szerkesztőbizottság, az Antitotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja.
Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941–1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944–1945) és a fémipari középiskolában (1946–1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben. Soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.
Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951–1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben néhány hónapig az Utunk, 1955–1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Kötetek:
Cseresznyefa (versek, Kolozsvár), 1955;
Sirálytánc (versek, Kriterion), 1957;
Kicsi legény, nagy tarisznya (gyermekversek, Kriterion), 1961;
Harmat a csillagon (versek, Kriterion), 1964;
Fényes nap, nyári nap (gyermekversek, Kriterion), 1964;
Három bárány (gyermekversek, Kriterion), 1965;
Kikapcsolódás (versek, Kriterion), 1966;
Függőleges lovak (versek, Kriterion), 1968;
Fából vaskarika (mesék, Kriterion), 1969;
Fától fáig (válogatott versek, Kriterion), 1970;
A bánatos királylány kútja (gyermekversek) 1972;
Kányádi Sándor legszebb versei (versek, Kriterion), 1974;
Szürkület (Kriterion), 1979;
Fekete-piros versek (összegyűjtött versek, Magvető), 1979;
Farkasűző furulya (gyermekversek) 1979;
Kenyérmadár (mesék, Kriterion), 1980;
Tavaszi tarisznya (gyermekversek) 1982;
Madármarasztaló (gyermekversek, Kriterion-Magvető), 1986;
Küküllő-kalendárium (gyermekversek) 1988;
Sörény és koponya (versek, Debrecen), 1989;
Vannak vidékek (válogatott versek) 1992;
Valaki jár a fák hegyén (válogatott versek, Magyar Könyvklub), 1997;
Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, Magyar Könyvklub), 1999;
Felemás őszi versek (versek, Jelenkor), 2002;
Meddig ér a rigófütty, 2005.
Kiadásgondozás:
Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág (emlékezés, előszó, kiadásgondozás, Kriterion, Bukarest), 1970, 1971;
Tamási Gáspár: Vadon nőtt gyöngyvirág (Emlékezés két könyvben, bővített. kiadás, előszó, kiadásgondozás, Kriterion, Bukarest), 1983;
Nagy Imre: Följegyzések. Naplójegyzések (bevezető, kiadásgondozás, Kriterion, Bukarest), 1979;
Nagy Imre: Ahogy Csíkba megérkeztem... Önéletrajzi írások (bevezető, kiadásgondozás, Európa, Budapest), 1983.
Műfordítások:
Labiş, Nicolae: Az őz halála (versek, Irodalmi, Bukarest), 1964;
Baconsky, A. E.: Néma pillanat (versek, Irodalmi, Bukarest), 1965;
Labiş, Nicolae: Legszebb versei (Albatrosz, Bukarest), 1970;
Egy kis madárka ül vala – Es saß ein klein Waldvögelein. Erdélyi szász népköltészet (kétnyelvű: szász-magyar, előszó, Kriterion, Bukarest), 1977;
Baconsky, A. E.: Önarckép az időben (versek, Európa, Budapest), 1979;
Baconsky, A. E.: Önarckép az időben (Kriterion, Bukarest), 1988;
Alexandru, Ioan: Szeplőtelen szerelem (válogatás, szerkesztés, bevezető, fordítás, Európa Könyvkiadó, Budapest), 1982;
Arghezi, Tudor: A világ szája (gyermekversek, Móra, Budapest), 1985;
Erdélyi jiddis népköltészet (kétnyelvű: jiddis–magyar, válogatás, fordítás, utószó, Európa, Budapest), 1989;
Rilke, R. M.: Ősz – Herbst. Tíz lap a Képek könyvéből (kétnyelvű: német–magyar, Kriterion, Bukarest), 1990.
Díjak:
– Utunk-díj, 1968;
– Romániai Írószövetség Díja, 1971;
– Romániai Írószövetség Díja, 1978;
– Déry Tibor-díj, 1986;
– Az Év Könyve Díj, 1989;
– Az Év Hanglemeze, 1989;
– MSZOSZ-díj, 1990;
– Castren Társaság díja, 1990;
– Zichy Jenő-díj, 1992;
– Fitz József-díj, 1992;
– Kossuth-díj, 1993;
– Magyar Művészetért Díj, 1993;
– Herder-díj, 1994;
– Kölcsey Társaság Kölcsey-emlékérme Díj, 1997;
– Magyar Örökség-díj, 1998;
– C. E. T. Millenniumi díja, 2000;
– Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj, 2001;
– Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja, 2002;
– Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal, 2004;
– Mecénás-díj, 2004.